LeANYÁSODÁSOM története

Helyzet van. Felfázás

Az utóbbi napok katasztrofálisan alakulnak, ezt már megfigyeltem: amint jön több nap szünet (még ha nekem ez nem most is jelent szünetet, de AzEmberAkivelÉljükAzÉletet például szabadságon van), azonnal beüt valami, csak hogy nehogy nyugodtan teljen a szabadidő. Most például felfázás. Ez az én formám. Néhány hete kezdődött, de akkor valahogy kijöttem belőle, ittam cickafark- meg… Tovább »

Az anyatejes táplálás csodái és…

Nagyon tartottam tőle, hogy a császármetszés után nem lesz tejem, mindenki azzal riogatott, hogy nem fog beindulni a termelődés, de nem ezzel lett gond végül is. Hanem azzal, hogy egyrészt lett egy jó kis lázas állapotom, ami miatt tovább kellett bent maradnom a kórházban, másrészt nagyon úgy tűnt, hogy van ugyan tejem, de nem valami… Tovább »

Császármetszéssel szülni

Végül mégiscsak belealudtam a végeláthatatlanul hosszú éjszakába. Reggel ugyanolyan meggyötörten és derékfájósan ébredtem, mint otthon szoktam az utóbbi hetekben. Egy harsány, de kedélyes ápolónő jött már hajnalban (lázmérőzés és a szokásos hajnali macera után), hogy leborotváljon. Ez mennyire kínos! Felevickélni vizsgálóágyra és széttenni a lábadat egy idegen nőnek, aki beül a lábad közé, arccal mindennek… Tovább »

Holnap szülők leszünk

Jó, megvolt a terv. AzEmberAkivelÉljükAzÉletet hazatér Németországból öt nappal a kitűzött dátum előtt. Amire még szükség lehet, beszerezzük, azután kórház. Azután hat hétig még maradok otthon, és költözés. Furcsán lebegett előttem a gondolat, hogy elköltözzem a kisbabámmal. Lakást venni nem volt pénzünk, ezért bérelni kellett, de én nem tudtam utazni száz kilométert, hogy megnézzek egy… Tovább »

Az a kilenc hónap – a gubancok

Az orvosom egy igazi, régivágású, kedves doktor bácsi volt, régóta ismerem, a családomat is ismeri, szinte rokoni érzelmeket táplálok iránta, de amikor azt mondta, hogy hááát, van itt egy kis gubanc, műtét lesz ebből, legszívesebben felpofoztam volna. Persze nem pofozkodtam, egyszerűen belezokogtam a rendelő fertőtlenítőszagú levegőjébe. Hogy képzeli ezt? Hát csináljon valamit! Hát nem igaz,… Tovább »

Amindenit!

Ma elég nehéz napon vagyok túl, most volt egy kis időm leülni, hogy kicsit szórakozzam az “új gyerekkel”, a bloggal, alakítsam, babusgassam, megírtam a Rólam-oldalt, amit sokaknál láttam, gondoltam, hogy érdemes megcsinálni, hogy aki először jár itt, kapjon valami támpontot. Ismerkedtem a beállításokkal,  felhasználtam ezt a képet, amit profilképnek is választottam (nagyon jellemzőnek érzem, mert… Tovább »

Az a kilenc hónap – a közepe

Nem is lehet kilenc hónap terhességet leírni. Rájöttem, ahogy visszaolvastam, mit írtam az elejéről. Egyrészt ott volt az a rohadt kétlaki élet, nagyobbrészt Németországban, néha itthon, másrészt az a rohadt magány. Az ilyesmihez írónak kéne lenni, hogy rendesen elmeséljem. Az egyik legelkeserítőbb dolog az volt, hogy miközben nézegettem a neten meg a tévében meg magazinokban,… Tovább »

Az a kilenc hónap – a kezdete

Először is, arról a bizonyos kilenc hónapról akarok írni, mert egyáltalán nem volt olyan fáklyás menet, mint ahogy azt előre elképzeltem. Családot akartunk alapítani AzEmberAkivelÉljükAzÉletet-tel, akivel két évvel ezelőttig tényleg csak együtt éltünk. Akkor jött egy nagy lehetőség, megpályázott egy vezetői állást, meg is kapta, irtó büszke voltam rá, és tudtam, hogy a legjobbkor jött… Tovább »

Helló Világ!

Na, hát tényleg helló, Világ! Július óta anya vagyok és most először jut eszembe, hogy ráköszönjek a világra. Eddig csak kapkodtam a fejem. Annyi minden történt és olyan sok nehézséggel találtam szemben magam, hogy arra gondoltam, kiblogolom magamból. Sokszor jutott eszembe a Harry Potterből az a jelenet, amikor Harry, Ron és Hermione ülnek a kandallónál,… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!